Gyülekezettörténet

A Tapolcai Református Gyülekezet rövid története

A Tapolcai Református Gyülekezet – bár némi írásos nyom van arra nézve, hogy 1673 előtt már létezett protestáns (evangélikus) gyülekezet Tapolcán – nem mondható nagyon régi múltra visszatekintő közösségnek.

Az első nyom arra nézve, hogy Tapolcán nagyobb református közösség létezett, 1897-ből származik, amikor is 49 református, 38 evangélikus és 4 unitárius vallású személy alkotta Tapolca protestáns lakosságát.

Kezdetben, mint szórvány a Tapolcai református közösség a Köveskáli anyaegyházhoz tartozott, amelyet 1907 és 1922 között Váczy Dezső lelkipásztor vezetett. Ebben az időszakban a Tapolcai hívek (mintegy 19 család) nagyobb ünnepeken a Köveskáli istentiszteleteket látogatták, egyébként – istentiszteleti hely nem lévén – házi istentiszteletek és „családi katekézis” keretében gyakorolták hitüket. Az időszak vége felé a polgári fiúiskola rajzterme adott otthont az istentiszteleti alkalmaknak.

1926-ban, az akkor fiókegyházból anyaegyházzá váló keszthelyi református gyülekezet új lelkipásztora, Csontos Béla csatlakozásra hívta a tapolcai és sümegi reformátusokat is, így jött létre a Tapolca és Vidéke Református Fiókegyház, amelybe Tapolcán kívül még 16 község tartozott. 1926. március 7-én kimondták a kiválást a köveskáli anyaegyházból, és ezzel együtt a keszthelyi anyaegyházhoz való csatlakozás mellett döntöttek.

A Tapolcai közös protestáns templom felépülésének hosszú története 1929. szeptember 12-én indult, amikor is a református presbitérium határozatot hozott a kiszemelt telek megvásárlására. Hosszú évek áldozata, építkezése árán 1936. október 4-én ünnepélyes keretek között felszentelték a tapolcai evangélikusok és reformátusok közös templomát.

A templom felépülte után a gyülekezet – a második világháború évei ellenére is – gyarapodott, mind hitben, mind lélekszámban.

1958. október 23-án a gyülekezet anyaegyházzá vált, Tapolca és Vidéke Református Missziói Anyaegyház néven, amely első lelkipásztorának az 1945 óta keszthelyi beosztott lelkészként Tapolcán szolgáló Török Lajos lelkipásztort választotta meg.

Hosszú és eredményes lelkészi szolgálat után Török Lajos lelkipásztor 1981-ben nyugalomba vonult, innentől kezdve egészen 2000-ig a tapolcai szolgálatokat a keszthelyi lelkipásztorok látták el, amikor is a gyülekezet Szabó Emőke, addigi köveskáli lelkészt választotta meg lelkipásztorának, aki 15 éven át végezte hűséges szolgálatát. Ők követve jelenleg is Molnár Csaba Bertalan, volt köveskáli lelkipásztor végzi szolgálatát a gyülekezetben.